Pálfi Norbert
IRODALOM,
SZÖVEG, INFORMÁCIÓ:
Könyv a G2 galaxisban, avagy az ebook helyzete és kilátásai
**************************************************
|
|
|
|
|
3. KÖNYV A G2 GALAXISBAN 3.1. Az ebook fájlformátumai 3.1.1. PDF Nézzük meg, mit ír az
Adobe a PDF-ről. „Az Adobe Portable Document Format (PDF) [mozgó dokumentum
formátum] világszerte az elektronikus dokumentum forgalmazásának nyílt de facto szabványa. Az Adobe PDF olyan
egyetemes fájlformátum, amely megőrzi adott alkalmazás vagy platform
alatt elkészített bármilyen forrásdokumentum egyedi betűkészletét,
formátumát, színét és grafikai képét, és egy ingyenes Adobe Acrobat Reader
segítségével megosztható, bárhol megnézhető és kinyomtatható pontosan
ugyanaz, amit a dokumentum készítője eltervezett és elkészített.
Bármilyen dokumentumot PDF-fé formázhatunk, akár egy beszkennelt dokumentumot
is az Adobe Acrobat segítségével. Az Adobe PDF az
elektronikus dokumentumok ideális formátuma, mert mindazt a számtalan
problémát megoldja, amivel fájlmegosztás során számolni kell:”[1] Már a nyitó mondatban
ott az OEB-nek, és az OEB tevékenységében határozottan részt vevő
Microsoftnak címzett penge: a PDF az elektronikus dokumentumok nyílt de facto
szabványa. Az OEB célja, hogy szabványosítsa az ebookot. Az OEB tagjai között
megtalálható az Adobe is[2],
nyílván a marginalizálódástól fél. De a kijelentés egyelőre igaz: a PDF
komoly múltja és széleskörű felhasználásának ereje fennáll. A PDF formátum
előzményének a PostScript technológia bevezetését tekinthetjük. „Vissza
1986-ba... Az Apple, az Aldus és a Linotype járják az országot, hogy
bemutassák az a szoftverből és hardverből álló berendezés
prototípusát, amely forradalmasítja a jövő kiadványiparát. A „ragasztó”,
amely összetartja őket, az Adobe Systems által kifejlesztett elegáns
„posztszkript” formátum. Ahelyett, hogy kizárólag alacsony felbontású mátrix
képeket gyártanánk durva mozaikos, pixeles felülettel, a posztszkript a
szöveget és képet vektorokként határozza meg. Vonalak és irányok
egyenleteivel, amely végtelenül sima, végtelenül nagyítható és rendkívül
tömöríthető. Az egyetlen határa a kimenet felbontásának maximuma, a
hardveré, amely előállítja azt. Ez az új megközelítés digitális
pontosságot és ellenállhatatlan hatékonyságot ad a kiadványok
tervezőinek, gyártóinak és forgalmazóinak kezébe.”[3] Magyarul: alaphelyzetben
ahhoz, hogy kinyomtassunk egy kiadványt, nem csak az a fájl kell, amiben a
teljes kiadvány minden eleme egyben megtalálható. Egy kiadványszerkesztő
program a fájl összerakása alatt a betűkészletet a betűkészleteket
tartalmazó mappából használja, nem illeszti be a kész fájlba, csak referál
rá. Ha ezt a dokumentumot egy másik forrásgépről akarjuk kinyomtatni, a
fájl mellett magunkkal kell vinni a felhasznált betűkészleteket, a
felhasznált képeket, és minden egyéb olyan elemet, amit nem a kiadványkészítő
programmal állítottunk elő. Rosszabb esetben magát a programot is
installálnunk kell a nyomtatást (levilágítást) vezérlő számítógépre.
Ezzel szemben a posztszkript technológia a teljes anyagot egyetlen
vektorgrafikus fájllá írja össze. A vektorgrafika lényege, hogy nem
képpontokra tagolt, azaz gyakorlatilag szabadon nagyítható, míg a
képpontokból tagol képeknél adott felületre adott számú adat jut, és ez
nagyításkor sem változik. A posztszkript
technológia hátránya, hogy a betűkészletre mégis szükség van. Emellett a
posztszkript fájlok mérete is elég nagy. A posztszkriptet
továbbfejlesztették, és megkapták a PDF-et. A betűkészlet-probléma
megoldására a betűket beágyazták a dokumentumba. Azaz a digitális
felület része lett a betű rajza is. A posztszkripttel ellentétben a PDF
fájlok nemcsak nyomtathatóak, de a monitoron is megnézhetőek, azaz a PDF
monitorra is nyomtat. Mivel jóval „beszédesebbek”, mint a posztszkript, jóval
több célra használhatóak. A már említett Acrobat Readerrel egyszerűen
megtekinthető. És mindezen túl az egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy
a dokumentum szövegtartalma szövegként kezelhető.
Kijelölhető és átemelhető más szoftverekbe, mondjuk
szövegszerkesztőbe. Az Acrobat Readeren belül kereső funkciót is találunk:
szavakra, szósorokra kereshetünk rá. Nem különösebben szofisztikált keresés,
de bonyolultabb keresésre átemelhetjük a szöveget egy másik programba. A PDF fájlt az Acrobat
Readerben nem lehet menteni. Megnyitni, meg becsukni lehet. Szöveget vagy képet
kijelölni és kimásolni. De a fájl semelyik részén, sem a verbális, sem az
audiális adottságain nem változtathatunk: a dokumentum sérthetetlen. A PDF előnye tehát
univerzalitása: a PC-re és Macintoshra egyaránt ingyenesen letölthető
Acrobat Readerrel olvasható (de csak azzal olvasható). A fájl formátuma,
grafikai felépítése, betűkészlete, tördelt szerkezete változatlanul
jelenik meg bármilyen monitoron és bármilyen nyomtatóról nyomtatott lapon
egyaránt.[4] A DTP iparban való
széleskörű elterjedése ennek köszönhető. A nagyteljesítményű
gépeket, sok forrást és szoftvert használó dokumentumok egyetlen felületre
összetömöríthetők. Kis méretüknél fogva adathordozón, hálózaton könnyen
forgalmazhatók. Információs fájlként, a nyomdagépek beindítása előtt az
elkészült munkák jóváhagyására, korrektúrázására (de csak kinyomtatott
változatában) tökéletes megoldás. A PDF dokumentum
biztonsági beállításai programozhatók. Megnyitási és biztonsági jelszavakkal
láthatjuk el, engedélyezhetjük vagy tilthatjuk a dokumentum nyomtatását, a
dokumentum szövegének és grafikai elemeinek kiválasztását valamint
széljegyzetek hozzáadását vagy megváltoztatását. Mindemellett a PDF-hez
kifejlesztett CoolType technológia az olvashatóság további elősegítését
szolgálja. Az eljárás lényege, hogy a képernyőn képpontokként
megjelenő betűszélek „lépcsőzetességét” további,
elhalványított képpontokkal simítja ki. Ez egy átlagos, képcsöves (CRT -
cathode ray tube) monitor esetében is érezteti hatását, de az igazi megoldás
a sub-pixel technológia a folyadékkristályos kijelzők számára, ahol a
képpont maga tovább osztható a három színre, ezért ezek a subpixelek tovább
vezérelhetők (erről részletesebben a kijelzőkkel kapcsolatos
fejezetben lesz szó). Az Adobe a DTP ipar és
környezete kiszolgálására bevezette Epapír nevű szolgáltatását[5],
amely a dokumentumforgalom egészét szolgálja ki. Az Epapír Központ
elsősorban az ipari felhasználóknak szól, általános kiadvány
szerkesztési célokat szolgál. A PDF a nyomtatáshoz való „rugalmas”
hozzáállásával egyébként sem látszik tökéletesen és kérlelhetetlenül
megvalósítani a papír nélküli dokumentum forradalmát. Az Epapír Központ
technológia-csomagja azonban lehetőség a könyvkiadás számára is, hiszen
teljes körű megoldást kínál a dokumentumok digitalizálására. És elérkeztünk ahhoz a
kérdéshez, hogy mi köze az Adobe-nak az ebookhoz? Ha az Adobe nem
specializálódik a könyvre, hogy kerül mégis ebbe a tanulmányba? Nos, az Adobe
specializálódik a könyvre, csak mindezt nagyon lassan teszi. A PDF szerepe az
interneten óriási. Rengeteg .pdf kiterjesztésű termékbrosúrát
találhatunk a hálózaton: az epiac kínálati oldala minden komolyabb
dokumentációját, termékismertetőjét, specifikációit, árlistáját PDF
formában is elérhetővé teszi. Az ADOBE.COMon egy külön oldalt találhatunk
az interneten létező .pdf kiterjesztésű fájlok kereséséhez. Ezen dokumentumok
lapszerkezete azonban, és az ebook szempontjából sajnos, a nyomtatott formát,
és nem a kijelzőn történő olvasást támogatja. Általában A4-es
formátumú, széles margójú oldalakról van szó, egyszerre képek és szövegek
alkalmazásával, 10-12 pontos betűvel készült kenyérszövegekkel. Ezek a dokumentumok
tehát oldal-tagolásúak (lapozás), nem szövegszerkezet-tagolásúak (görgetés,
szintugrás). A képernyőn mégis görgetni kell őket, hiszen a relatív
kis betű a dokumentum teljes oldalnagyságú megjelenítésekor nem
olvasható. A görgetés azonban kényelmetlenné teszi az olvasást, zavaró, hogy
nem az oldal egészét, csak egy szeletét látjuk. Ráadásul az oldalak is inkább
„görögnek” mint „lapozódnak” És akkor az olvasáshoz nem vezet más, mint a
kinyomtatás. A PDF bejáratottsága
hatalmas előny a többi fájlformátumhoz képest. Tökéletes megoldás a
dokumentum sérthetetlen voltának megtartásához, és a dokumentum aktív
használatához is sokban hozzásegít. Sajnos a PDF szövegek nagy része teljes
egészében nem, csak oldalanként jelölhető ki, azaz oldalai szerkezetileg
nincsenek összekapcsolva, amely megnehezíti egy PDF szöveg idézetként való
átemelését egy szövegszerkesztőbe, mégis a beágyazott szöveg ezzel a
korláttal kijelölhető, kereshető (a keresés funkció, szemben a
kijelöléssel, a teljes dokumentumra vonatkozik). Hátránya ugyanúgy
bejáratottságából fakad: a PDF fájlok nagy része papíron, nem kijelzőn
történő felhasználásra készült. Olyan szokás ez, amin maga az Adobe is
inkább egy olvasó szoftver felvásárlásával[6]
szeretne változtatni, nem pedig az Acrobat Reader használatának
kiterjesztésével, a program szolgáltatásainak, tudásának bővítésével. Az „Adobe és az
ebookok”[7]
című, .pdf formátumú kiadványuk a maga oldalankénti 60 sorával és
soronkénti 80 leütésével nyomtatásra készült, én is kinyomtattam. A PDF
szerepét taglaló fejezetnek már a címe is eljópofáskodott mellébeszélést ígér
(Az Adobe PDF az ebookot e-lképesztővé teszi). A könyvkiadást a zenekiadáshoz,
az mp3-hoz hasonlítja, t. i. a kiadói ipar is ugyanazzal a hiánnyal néz
szembe, keresi az ebook konzisztens formájának és az olvasókhoz való
eljuttatásának nyílt szabványát. A PDF, az Adobe epapír-megoldásának lelke,
1994-es bevezetése óta széles körben elfogadott a szabvánnyá vált a
professzionális nyomtatottkiadvány-szerkesztésben. A PDF előnyeit az
alábbiakban foglalja össze: Vizuális hűség
(fent ismertettem), vizuális gazdagság (a legnagyobb felbontás, teljes színkészlet,
pontos nyomtatás), a megszokott oldalszerkezet (a PDF megtartja a hagyományos
könyvek oldalszerkezetét és lapozós formátumát - ez, a fentiek miatt kissé
döcögősen működik) jellemző). Tömör, gyorsan letölthető
kis fájlméret[8],
széljegyzetelhető (széljegyzetelhető, aláhúzható stb., sőt még
audiális jegyzetekkel is ellátható az Adobe Acrobat segítségével[9]),
különféle platformokon egyaránt igénybe vehető (PC, Macintosh, zsebPC,
palm, stb, illetve Web böngészőkhöz készült csatolójával [plugin] a böngésző
oldalán belül is megnyitható), és végül biztonságos átviteli technológia
(szerzői jogvédelem, e-kereskedelmi biztonság stb.). A cikk utolsó fejezete
a jövőt taglalja. Azt állítja, hogy ma minden eddiginél több papírt
használunk, mindent, még az ebookot is kinyomtatjuk. Az ebook elterjedésével
az Adobe szerint az átvitel elektronikus formájának széleskörűvé válása
lesz meghatározó, a könyv könnyebb elérhetősége, szállíthatósága. A Pfeiffer Report
elemzése szerint a PDF-nek úgy kell továbbfejlődnie, hogy aktualizálni
kell az egyes PDF formátumokat az adott feladatra, azaz a PDF-fet
fájlcsaládként ki kell szélesíteni: „Pontosabban a szabványnak egyszerre több
szabványra van szüksége. Biztonsággal kijelenthetjük, hogy a mai PDF formátum
különböző funkciókat lefedő terjedelme elérte határait. Itt az
ideje, hogy minden piac kikényszerítse a maga számára azt a verziót, ami
értelmet ad a felhasználásnak. [...] A jövő megmutatja majd, a PDF
melyik implementációja lesz az igazi, a piacvezető. Egy biztos: ez az egy
formátum ma már határozottan nem egyformán jó mindenkinek.” Példaként a
forrás a Norvégiában használt PDF-ekhez illesztett add-on implementációkat
hozza fel, amelyek megoldják a plain-vanilla ASCII következményeként
fellépő problémákat.[10]
Ez az elvárás kísértetiesen emlékeztet az újonnan terjedőben lévő
XML programnyelv felépítésére: egy egyszerű alaphoz annyi
kiegészítő nyelvet rendelünk hozzá, ahány szoftver ahány célra
használja. Magyarul a PDF egyelőre félmegoldást jelent az ebook problémára. De lépjünk tovább. |
|
|
|
|